Híradók, hírműsorok talán legnézettebb beszámolói szólnak a külföldön maradt utasokról, csődbe ment irodákról. Bár a közbeszédnek ez sajnos nem része, a regisztrált és éppen ezért legális utazási irodákkal utazni ma biztonságosnak mondható.

Nyilvántartás – illegális irodák
Megesik persze, hogy tönkre megy az iroda, akinél a szállást, üdülést foglaltuk, s így az is, hogy ez éppen utazásunk alatt derül ki. A hazaszállításunk ugyanakkor biztosított. Minden utazási irodának regisztráltatnia kell magát a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnál (MKEH), ahol kapnak egy nyilvántartásba vételi számot. A nyilvántartásba vétel több olyan garanciát is tartalmaz, melyeknek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy az utazási irodák tehervállalásai ne lehessenek nagyobbak, mint a lehetőségeik. A kiutaztató (külföldre utazást szervező) irodák vagyoni biztosítéka (ez lehet biztosítás is) mellett nyilatkozatot kérnek a tervezett bevételről, az esetleges garanciavállalásokról. A megkapott nyilvántartásban vételi számot az irodák kötelesek üzlethelyiségeikben, programfüzeteikben, hirdetéseikben feltüntetni.

Előfordulhat, hogy egy iroda rendelkezik számmal, ám azt a hatóság időközben felfüggesztette, vagy visszavonta. Érdemes ezért a hatóság listáját áttekinteni, mielőtt több százezer vagy akár több millió forintot fizetünk ki egy útra. Cikkünk készítésének időpontjában a visszavont engedélyek listája több mint 100 irodát tartalmazott.

A fogyasztó elsősorban tehát arra kell figyeljen, hogy csak regisztrációs számmal rendelkező irodánál foglaljon szállást, vásároljon utazási csomagot!!!

Saját biztonságunk mellett azért sem árt erre figyelni, mivel egyes utazási irodák – akik nem rendelkeznek regisztrációval, így illegálisan végzik tevékenységüket, gyakran adófizetési kötelezettségüket is elmulasztva – a megfelelő biztosítás vagy biztosíték, illetve az adófizetés hiányában jóval olcsóbban kínálhatják szolgáltatásaikat, de sem helyettesítő szolgáltatást nem tudnak felajánlani, s a repülőjegyünket, buszjegyünket is csak magunk fizethetjük ki, ha az irodának pénzzavara lesz.

2009. nyarán okozott felzúdulást a www.travelex.hu oldalon található „utazási iroda”, mely olcsó nyaralásokat kínált Bulgáriába, célpontja elsősorban fiatalok, sok esetben iskolások voltak. Az iroda csak online létezett, üzemeltetője korábban – más néven – rendelkezett az MKEH engedélyével, ám azt később visszavonták. A nyilvántartás visszavonása nem zavarta a vállalkozót, aki továbbra is hirdette útjait, talán nem meglepő, hogy igen olcsón. A hatóságok ellenőrzése, illetve az ellenük szóló kampány miatt felfüggesztette tevékenységét.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2003 évi ellenőrzései során 212 iroda közül minden negyediknél előfordult, hogy az iroda valahol (szórólap, katalógus, szerződés, üzlet) nem tüntette fel a nyilvántartási számot.

A szolgáltatás
Amennyiben az iroda bizonyítottan legális tevékenységéről meggyőződtünk, akkor kezdhetünk meg alaposan megvizsgálni egy ajánlatot. Az utazási szolgáltatások közötti választás – keresgélés – nagyon körültekintő munkát igényel. Ma már – a rossz tapasztalatok ezt igazolják – nem bízhatunk meg egyetlen szolgáltatóban sem, a legismertebb név esetén is alaposan körül kell nézni. Az ajánlat nem lehet felszínes. Ne fogadjunk el olyan ajánlatot, amelyik „a partszakasz egyik falujában, nem messze a tengertől, különböző apartmanokban” kínál szálláshelyet.

Az ajánlatnak a végletekig konkrétnak kell lennie. Térképen meg kell tudni mutatniuk a szálláshelyet, ahol megnézhetjük, milyen távolságra van a tengerparttól, vagy éppen a város – település – központjától. Képet kell mutatniuk a szálláshelyről, nevesítve a szállodát, apartmant, vagy egyéb szálláshelyet. A szállás külseje is fontos, lakni, fürdeni azonban a belsejében fogunk: kérjünk képet a hálószobáról, nappaliról, mellékhelyiségről és a fürdőszobáról! Apartmanok esetében fontos az alaprajz. Gyakori ugyanis, hogy egyes esetekben hálószobának számolják a nappalit kinyitható kanapéval. Egyeseknek ez tökéletes, míg mások hallani sem akarnak róla.

Miután ezeket megnéztük, érdemes az árat boncolgatni. Nyilvánvalóan kedvező lehet, hiszen a magyar fogyasztó a felmérések szerint elsősorban az ár alapján választ utazást. A kedvező ár azonban egy összetett kérdés. Adott szolgáltatások nem kerülhetnek jóval kevesebbe, mint az átlag. Egy négy csillagos hotel egy szobája egy éjszakára nem kerülhet 5000 Ft-ba, vagy ha igen, akkor ott valami okvetlen gyanús.

Az irodák általában egy adott árral hirdetik az utat, ez az ár az, amire először felkapjuk a fejünket. Ellenőrizzük, hogy az ár pontosan mit tartalmaz, de azt is, hogy mit nem. Szállás, étkezés, utazás a legalapvetőbbek. De kérdés, hogy a repülőjegy mellett mennyiben kerül a reptéri illeték, a félpanzió mellett mennyit fizetek az italokért (all inclusive szolgáltatás esetén bizonyos italok ingyen járnak az étkezés mellé, tudakoljuk meg, hogy melyek ezek). Apartmanok esetében gyakori az áram, az ágynemű, vagy a takarítási díj külön felszámolása. Gyakori, hogy az utazási irodák nem tüntetik fel a helyi adó (kurtax, local tax, stb.) mértékét, a fizetési kötelezettséget.

Ezenkívül belépők, programok, parkolás, külön étkezések, síelés esetén síbérlet, esetenként oktatás lehetnek azok, amiket még fizetni kell. Pontosan ellenőrizni kell, hogy mi az, amit meghirdettek az árban, mi az, amit az irodában fizetünk ki, s melyek azok a költségek, amikkel kinntartózkodásunk idején kell számolni.

Gyakoriak manapság az „all inclusive” utak. Itt elvben minden fogyasztást állnia kellene az irodának, beleértve az italfogyasztást is. Nem egy esetet ismerünk, amikor az italfogyasztás csak adott koktélra, adott órában, adott mennyiségben volt érthető. Egyeztessük, hogy pontosan hány étkezés, mennyi ital és milyen feltételekkel jár a befizetett pénzért.

Több panaszos jelezte, hogy tengerparti nyaralása alkalmával igénybe vett „all inclusive” szolgáltatása nem állt másból, mint hogy délelőtt 10-11, illetve 15-16 óráig a szálloda bárjában egy italt ingyen kaphattak meg. A szolgáltatás visszássága volt, hogy a szálloda nem a tengerparton volt, fürdési időben kevesen tértek vissza egy koktélért, akik pedig visszatértek azt tapasztalhatták, hogy kígyózó sort kellene végigállniuk, ha italt is szeretnének kapni „ingyen”.

Az utazás kényelme érdekében ajánlatos egyeztetni, hogy a nyaralóhely hol, milyen körülmények között található. Amennyiben pihenni szeretnénk, ne rendeljünk szobát a tengerpart mulatós részén, ha strandolni szeretnénk, akkor szobánk a part közelében legyen, s ha mulatozni vágyunk, akkor ne a külváros legeldugottabb zugában lakjunk. Az irodák gyakran nem adnak információkat a szállás pontos helyéről, csak a „csendes”, „mesés fekvésű”, „tengerparthoz közeli”, és egyéb csalogató, de kevés információs tartalommal rendelkező jelzőkkel tömik az embert. Gyakoriak az olyan panaszok, amikor valaki pihenni szeretett volna, de a szálloda aljában egész héten minden éjszaka diszkó dübörgött, aminek a következtében pihenni egyáltalán nem tudtak.

Az általánosságban elmondható tanács tehát: soha ne fogadjuk el, hogy kevés információ áll csak rendelkezésre. A hatalmas mennyiségű iroda között biztosan találunk majd olyat, amelyik minden kérdést meg tud válaszolni. Inkább keressünk pár irodával többet, és „pazaroljunk” erre pár órát, minthogy később az éves szabadságunkat ne pihenéssel és relaxálással hanem bosszankodással töltsük. Azért is fontos ezeket előre tisztázni, mert panasz esetén – amennyiben az iroda nem hajlandó minket kívánalmaink szerint kárpótolni – igazságot számunkra már csak a bíróságok szolgáltathatnak. Ne feledjük tehát: minden információhoz jogunk van. Aki ezeket nem akarja nekünk megadni, azt a legjobb azonnal otthagyni, akármilyen mesés áru is a kínált utazás.

Az utazási szerződés
Az utazási szerződésekről (amikor egy irodánál utat rendelünk meg, s azt kifizetjük, akkor erről beszélünk) külön kormányrendelet szól (281/2008. Korm. rendelet). A rendelet pontosan meghatározza, hogy a szerződésnek milyen részei lehetnek, milyen határidőkkel fizethetünk, mikor követelhetőek tőlünk a szerződéses összeg részletei, mennyivel emelhető az ár, s hogy milyen esetben állhatunk el a szerződéstől.

Árak, díjak, előleg, díjemelés
Korábban már szóltunk az árak sokszínűségéről, egyes feltüntetési anomáliákról. A szabályozás egyes sajátosságok miatt az egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel szemben sajnos megengedi, hogy az utazási csomagok árait több részletben tüntessék fel. Fontos azonban, hogy az utazási szerződésben szereplő „teljes díj” már tartalmazza mindazokat a terheket, amiket az utazás során az iroda, vagy annak együttműködő partnere követelhet tőlünk. Igaz az is, hogy a reklámanyagokban, katalógusokban feltüntetett árakon és díjakon kívül semmilyen más összeget nem követelhet tőlünk az iroda a későbbiekben.

Az utazás teljes díját tekintve az utazási iroda előlegként legfeljebb 40%-ot kérhet, kivéve, ha bizonyítottan ettől eltérő megállapodása van külföldi együttműködő partnerével. Az utazás teljes díját legkorábban 30 nappal az utazás előtt kérheti el az iroda.

Az árak tartozéka az áremelés is. Mivel az utazási szerződéseket akár hónapokkal előre megkötjük, előfordulhat, hogy infláció, árfolyamváltozás, vagy egyéb ok miatt az iroda emelni kényszerül. A rendelet alapján a teljes díj alapvetően nem emelhető, kivéve, ha a megkötött utazási szerződés erről rendelkezik. Ebben az esetben is csak akkor, ha az emelésre a szállítási költségek (üzemanyagköltségek), adók, illetékek emelkedése, vagy a forint-devizaárfolyamok releváns elmozdulása miatt kerül sor.

Amennyiben díjemelésre kerül sor, annak okát indokolni is kell, egyidőben az emeléssel. Díjemelést csak olyan mértékben érvényesíthet az utazón a szolgáltató, amilyen emelés a szerződésben pontos kikötésre kerül, s akkor is csak az indokolt és arányos mértékben. 20 nappal az elutazás előtt az áremelés már semmilyen indokkal nem lehetséges. Ha a díjemelés meghaladja a teljes díj 20%-át, az utas elállhat a szerződéstől.

Elállás, „útlemondás”
Az utas a szerződéstől írásbeli nyilatkozat mellett bármikor elállhat, az utazás megkezdése előtt. Az elállás eseti különbözőek lehetnek, az utas szempontjából lényeges a különbség, ha bánatpénz kifizetése nélkül állhat el a szerződéstől, vagy ha azért fizetnie kell.

Alapvetően nem követelhető bánatpénz az utastól, ha azért áll el a szerződéstől, mert a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma az utazást az adott országba nem javasolja. Igaz ez akkor is, ha a célországba vezető úton érint az út olyan területet, országot, ami az imént említett listán található.

Nem követelhető bánatpénz akkor sem az utastól, ha az utazási feltételek jelentős módosítása miatt áll el a szerződéstől (különösen ilyen eset, ha a részvételi díjat a szolgáltató 8%-kal emeli). Ilyen esetekben az utas természetesen nem köteles visszakérni a részvételi díjat, választhat egy másik, helyettesítő szolgáltatást is. A díj visszafizetésére a szolgáltató a felsorolt két esetben azonnali hatállyal köteles.

Az utazási iroda minden egyéb esetben kérhet bánatpénzt az utastól, ha az el akar állni a már megkötött utazási szerződéstől. Ide tartozik a betegség, halál, vagy bármilyen más eset, még az is, ha egy országban katasztrófa történt, ám a minisztérium az adott államot nem minősítette „utazásra nem javasolt” országnak, területnek. A bánatpénz mértéke nem haladhatja meg az utazási díj mértékét, az utazás 35, illetve szálláshely igénybevétele esetén 45 nappal az utazás előtt legfeljebb 10% bánatpénz követelhető. Az utazás megkezdése előtt 60 nappal bánatpénzt az iroda nem kérhet, az esetlegesen már befizetett összeget vissza kell fizetnie.

Nem csak a fogyasztó, de az utazási iroda is elállhat a szerződéstől. legkésőbb 20 nappal az elutazás előtt. Amennyiben az iroda eláll a szerződéstől, felajánlhat egy másik, helyettesítő szolgáltatást is az utasnak, ám amennyiben az neki nem megfelelő, vissza kell kapnia a teljes díjat. Ilyen esetben az utas kárának megtérítése, illetve a már befizetett összeg kamatainak kifizetése is kötelező, kivéve, ha az elállás vis maior miatt, vagy a meghirdetett minimális létszám el nem érése miatt következik be. Ha a felkínált helyettesítő szolgáltatást az utas elfogadja, s az alacsonyabb értékű, mint az eredetileg megrendelt utazási csomag, a díjkülönbözetet az iroda köteles visszafizetni.

Panaszok
Fontos tudni, hogy az utazási szerződések alkalmával az iroda köteles leírni azt az elérhetőséget, ahol az utas felmerülő problémáját közölni tudja. Ez lehet telefonos elérhetőség, helyi idegenvezető, vagy akár a szálloda is. Amennyiben a fogyasztó itt nem jelzi észrevételét, utólagos rendezésre, kártérítésre nem igazán lesz módja.

Panasz esetén fontos pontosan rögzíteni a problémát, legyen szó nem megfelelő minőségű szobáról, elmaradt szolgáltatásról, hangos, de pihenésre javasolt szállásról. A rögzített panaszt az irodának kell benyújtani hazaérkezést követően, aki annak elbírálásáról értesíti az utast. A jogos és alapos panaszok rendezésére kiváló mód a kártérítés, vagy egy helyettesítő szolgáltatás felkínálása. A nem megfelelően rendeződött panaszok megoldása lehet egy Békéltető Testületi tárgyalás, vagy végső esetben a bíróság is.