Bár az Európai Unió területén elsősorban a légi utasok jogait védik kiemelten, kötelezettségei nem csak a repülőtársaságoknak, hanem a vasúttársaságoknak, közúti fuvarozóknak is vannak. Amikor késik a vonatunk, buszunk, a bosszankodáson túl joggal reklamálhatunk kártérítésért, de a közlekedési eszközökön feladott poggyászaink sérülése esetén sem reménytelen a helyzetünk.

Bár az EU törekszik egységesíteni a tagállamok fogyasztókkal, fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogrendszerét, a különböző országok sokszor eltérő rendszert alkalmaznak. A jogrendszer eltérései mellett meglepetéseket okozhatnak, hogy a hatóságok országonként eltérő aktivitással ellenőriznek, így lehet, hogy egy országban gyakorlat nem fizetni a késésért, holott ez kötelező lenne.

Utasjogok vasúton

A vasúti közlekedésben nem olyan régen fogadták el az úgynevezett III. vasúti csomagot, mely egységes keretet biztosít a tagállamoknak a vasúti közlekedéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi szabályok felállítására.

A magyar vasút tulajdonosi körének nyilván megkönnyebbülés az, ami az utazóknak nem: Magyarország 7 éves haladékot kapott a jogszabály rendelkezéseinek teljes átültetésére. A rendszer bevezetését a hazai infrastruktúra elmaradottsága, illetve a liberalizáció elmaradására hivatkozva kértük. Nem segíti az utazók érdekvédelmét az sem, hogy a magyar kormány 2008-ban megszüntette a 2006 elején létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, melynek egyik feladata éppen a vasúttal utazók jogainak védelme lett volna.

Bár a vasúti szolgáltatások pontos körülményeit egy 2006-os törvény, illetve egy ennél jóval régebbi kormányrendelet szabályozza, sokszor úgy tűnik, hogy az utazónak csak fizetni és tűrni van joga: tűrni a koszt, a késést, a helyhiányt és a stílustalanságot. Ezzel szemben pontosan meghatározható, hogy megfelelő kiállás esetén milyen jogokkal rendelkezünk, milyen kártérítésre vagyunk jogosultak.

A szolgáltatások pontos feltételeit a vasúttársaságok minden esetben az érvényes Személyszállítási Üzletszabályzat tartalmazza, mely nem térhet el a vonatkozó jogszabályoktól. A hazai nagy társaságok (MÁV-START, GYSEV), illetve a kisebb, akár keskeny nyomtávú vasutak esetében is kötelező ennek betartása utas, és vállalat részéről is.

Késés

Nehezen meghatározható, még inkább kényelmetlen kérdés, hogy ki számít ma Magyarországon utasnak. A vasúton 2009-ben ingyen, jegyváltás nélkül utaznak a 6 éven aluliak, illetve a 65 éven felüliek. Mivel a két korosztály nem vált jegyet, megbecsülni is nehéz, hogy az utazóközönség mekkora részét teszik ki.

Probléma, hogy jogokat csak az az utazó kaphat, aki jogi alapon is utasnak nevezhető. A vonatkozó jogszabályok pedig úgy határozzák meg az „utas” fogalmát, mint a személyt, aki érvényes jeggyel rendelkezik. A politikának tehát fontos lépnie ebben a kérdésben, hiszen amíg egy 67 éves utazó nem rendelkezik érvényes jeggyel, késése után akkor sem kérhet kártérítést, ha azzal a vasúttársaság komoly kárt okozott neki.

A jeggyel rendelkező utazók számára a jogszabály 30 perces késés után biztosít kártérítési lehetőséget. A jogszabálynak megfelelően ezzel a kérdéssel az üzletszabályzatok is foglalkoznak, ahol egyből önkéntes felajánlást is tesznek: 30 perces késés esetén visszatérítik a pótjegy árát. Fontos tudni, hogy az IC, EC pótjegyek árának visszatérítése esetén lemondunk kártérítési jogunkról, azaz nem követelhetünk a pótjegy árán felül további összeget, visszatérítést.

Ezt a kikötést több fogyasztóvédelmi szervezet is aggályosnak, tisztességtelen szerződési feltételnek tartja, reményeink szerint hamarosan bírósági határozat születik a kérdés tisztázására.

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy ha a 30 perces késés esetén csak a pótjegyek árát adják vissza, akkor semmi nem jár egy egyszerű gyorsvonaton, pótjegy nélkül utazónak? A jogszabályok segítségével egyszerű választ adhatunk: dehogynem. A 30 percet meghaladó késés esetén érvényesíthetjük kártérítési igényünket a vasúttársaságnál, ám a jogszabály alapján az igény nem haladhatja meg a menetjegy összegének ötszörösét, a vonat kimaradása esetén a tizenötszörösét.

Poggyászkárok

• A magyar vasúthálózatban elveszett útipoggyászért szintén kártérítés jár. A bőröndök feladásakor tüntessük fel tételesen tartalmukat a poggyászvevényen!
• Ha a hazai vasúttársaságok a szabályosan feladott útipoggyász átadásával több mint 2 órát várakoztatják az utazót, óránként 5% – a poggyászfeladás költségéből kalkulált – kötbért kell fizetniük.

Vasúton utazók jogai

• Bár a hazai vasúttársaság 30 percesnél hosszabb késés esetén automatikusan csak a pótjegyek árát téríti vissza, jogunkban áll a teljes viteldíj visszatérítését követelni.
  
• Ha vonatunk indulása több mint 10 perccel csúszik, visszakérhetjük a menetjegy árát.
  
• Soha ne szálljunk fel jegy nélkül a vonatra, ha az állomáson lehetőségünk nyílt volna a jegyvásárlásra! Ilyenkor automatikusan pótdíjat kell ugyanis fizetnie az utazónak, akkor is, ha a kalauznál szerette volna pótolni a mulasztását.
  
• Aki megváltott helyjeggyel rendelkezik, de mégsem tud leülni a vonaton, az utas a helyjegy árának ötszöröséig terjedő kártérítést követelhet.