Számtalan alkalommal fordulhatott elő sok szolgáltatóval, hogy a lefoglalt szállás végül üresen maradt: a megrendelő nem érkezett meg, s a bevétel elmaradását nem lehetett behajtani az utazón. Az utas számára is problémás, ha lefoglal egy szállást, ám odaérkezve tapasztalja, hogy már más lakik a "szobájában". Az utazási irodákkal kötött szerződésekben is gyakran előforduló kifejezések pontos értelmezése szolgáltató és utazó szempontjából is igen lényeges.
A szerződő felek a szerződés teljesítése, követelésük biztosítása érdekében külön kötelezettségekben is megállapodhatnak. Ezek az úgynevezett szerződést biztosító mellékkötelezettségek , mint amilyen a foglaló, az óvadék és a kötbér, illetve a nem teljesen ebbe a körbe tartozó előleg. A szerződést biztosító mellékkötelezettségeket a Ptk. XXIII. fejezete sorolja fel részletesen.
Előleg Bár itt szólunk róla, az előleg kakukktojásnak számít, ugyanis nem tartozik a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé. Az előleg minden esetben az ügylet ellenértékének első részlete.
A jog ugyanakkor semmilyen joghatást nem fűz az előleghez. Ha az előleg ellenére nem jön létre az ügylet, az előleg visszajár, mindegy, hogy melyik fél hibájából hiúsult meg.
Utazási szerződésnél az utazási vállalkozó kérhet előleget az utastól, de ennek mértéke a részvételi díj legfeljebb 40%-a lehet. Szállásszerződésnél viszont nincs meghatározva, hogy a szállásadó milyen biztosítékot kérhet, ezt a felekre bízza. A szállásadó a szerződésben kiköthet előleget, de megállapodhatnak foglalóban, óvadékban vagy kötbérben is.
Foglaló Szerepe kettős: szerződést kikényszerítő és szankcionáló funkciója van. Arra ösztönzi a feleket, hogy teljesítsék a szerződést, mert ha nem – ami egyébként szerződésszegés –, akkor a szerződésszegő magatartás szankcióval jár:
- Ha a szerződés teljesítése annak a hibájából hiúsul meg, aki a foglalót adja, akkor búcsút mondhat neki (mondjuk a szállásadó a szobaár 10%-át foglalóként kéri a vendégtől a rendeléskor, ám az nem érkezik meg, szállását nem mondja le, így a kifizetett foglaló összegét elveszíti);
- Ha a teljesítés annak a hibájából fullad kudarcba, aki kapja a foglalót, akkor a foglaló összegének kétszeresét köteles visszaadni (például a szállásadó a foglaláskor a szobaár 10%-át kéri a vendégtől, a vendég időben megérkezik, de a szállásadó időközben másnak adta ki a szobát – ilyenkor a szállásadó a foglaló összegének kétszeresét köteles a vendégnek megfizetni);
Ha a szerződést teljesítik, az adott foglaló összegét be kell számítani az ügylet ellenértékébe.
Az utazási szerződéseket leszámítva (amelyek esetében nem lehet kikötni foglalót), a felek szabadon megállapodhatnak mértékében. Ha azonban a foglaló összege túlzott, azt a bíróság csökkentheti. A joggyakorlat alapján a bíróságok a 30-35%-os foglalót még nem tartják túlzottnak.
Az átadott vagy kikötött pénzt csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez egyértelműen kitűnik a szerződésből. Ha kétség merül fel e tekintetben, akkor a bíróság előlegnek minősítheti a foglalót. A legjobb tehát, ha a felek a szerződésben (akár szóban, akár írásban) a foglaló szót használják.
Óvadék Az óvadék a követelés biztosítására szolgál. Olyan pénzeszköz, amelyet bármelyik félnél vagy harmadik személynél is el lehet helyezni.
Ha a kötelezett nem szerződésszerűen teljesít, akkor a jogosult az óvadék összegéből kártalaníthatja magát, az esetleg megmaradó különbözetet vissza kell adni a kötelezettnek (aki az óvadékot adta).
Akárcsak foglalót, utazási szerződésnél óvadékot sem lehet kikötni.
A megrendelő természetes személyek (a fogyasztók) nagyszabású családi rendezvény megszervezésére kötöttek szerződést a szálláshellyel. A szerződésben a szálláshely a díj 25%-át foglalóként, a megrendelők pedig a díj 60%-át óvadékként határozták meg. A megrendelők a foglaló összegét átadták a szálláshelynek, az óvadék összegét a kötelezett (a szálláshely) számláján elkülönítette és a megrendelők javára zárolta.
Kötbér A kötbér a szerződésben meghatározott pénzösszeg, amelynek megfizetésére a kötelezett vállal kötelezettséget abban az esetben, ha neki felróhatóan nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kamat nem számítható fel a kötbér után, és érvényesen csak írásban lehet kikötni. Ez azt is jelenti, hogy ha a felek a szerződést szóban kötötték (mert például, mint a szállásszerződésnél, az érvényességnek nem feltétele az írásba foglalás), a kötbérről akkor is írásban kell rendelkezniük, egyébként a kikötése érvénytelen. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság csökkentheti.
Ha a kötbért nem teljesítésre kötötték ki, akkor a teljesítés nem követelhető. A késedelmes vagy hibás teljesítésre kikötött kötbér megfizetése azonban nem mentesít a teljesítés alól.
Utazási szerződésnél kötbér sem köthető ki.
A vendég hét éjszakára foglalt szobát. A szálláshely egy éjszaka árát kötbérként kötötte ki arra az esetre, ha a vendég lemondja a szállást. A pár házassági évfordulója megünneplését rendelte meg a szálláshelytől. A szerződésben a szálláshely 50 000 Ft kötbér megfizetésére kötelezte magát, ha a megrendelt zenekar nem érkezik meg időben, illetve nem játssza el a megrendelők által kért számokat.
Az utazási szerződésben nem köthető ki semmilyen szerződést biztosító mellékkötelezettség, ha ezt mégis megteszi az utazási vállalkozó, akkor a kikötés semmis, azaz érvénytelen. Utazási szerződésben csak előleg köthető ki érvényesen. A szálláshelyek esetében viszont a felek olyan mellékkötelezettség kikötésében állapodnak meg, amilyenben csak akarnak.
