2009. december 3-tól új rendelet szabályozza – és szélesíti ki – a vasúton utazók jogait az Európai Unió területén. A szabályozás egységes jogokat biztosít az utasok számára minden tagállamban, jóllehet, pár évig még adódhatnak különbségek.

Az új keretszabályozás alapvető jogokat biztosít a mozgáskorlátozottak és fogyatékkal élők számára, magasabb kártérítési mértéket szab meg a vasúti utazás közben elszenvedett sérülés vagy elhalálozás esetére, előírja az információszolgáltatás rendszeresebbé tételét, a jegyvásárlás további könnyítését és a személyi biztonság növelését.

Az 1371/2007/EK rendelet Magyarországon a 271/2009. (XII. 1.) Kormányrendeletben meghatározott alkalmazási kötelezettségek és mentességek alapján kerül bevezetésre – a tagállamok ugyanis háromszor 5 év haladékot kérhetnek az új szabályozás helyi viszonylatban történő bevezetésére, és maximum 5 éves haladékot az EU határait átlépő vonalaikra, amennyiben az új szabályozás teljesítése anyagi vagy infrastrukturális akadályokba ütközik. Jóllehet, az átmeneti mentesség nem vonatkozik a fogyatékkal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára vasúti közlekedéshez való hozzáférés biztosítására; a vasúttal történő utazáshoz jegyet vásárolni kívánó személyek azon jogára, hogy ezt szükségtelen nehézségek nélkül tehessék meg; a vasúttársaságokat az utasokért és azok poggyászáért terhelő felelősségre; azon követelményre, hogy a társaságok megfelelő biztosítással rendelkezzenek; és hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az utasok személyes biztonságának szavatolására mind a vasútállomásokon, mind pedig a vonatokon, illetve hogy kezeljék a kockázatot.

A rendelet biztosította újdonságok közé tartozik, hogy az utasokat minden részletre kiterjedően és a legmegfelelőbb formában kell tájékoztatni – különös tekintettel a látás- és hallás problémákkal rendelkezőkre. A tájékoztatásnak utazás előtt ki kell például terjednie arra, hogy a célállomásra melyik vonalon lehet a leggyorsabban és a legalacsonyabb áron eljutni, milyen szolgáltatások vehetőek igénybe a vonaton, és hogy mi az elveszett poggyász bejelentésének útja és módja; az utazás közbeni információszolgáltatásnak pedig többek között ki kell terjednie a biztonsági tudnivalókra, az esetleges késés tényére és a várható érkezési időpontra, vagy hogy melyik a következő megállóhely.

A vasúttársaságokat az új szabályozás kötelezi, hogy a rendelet biztosította jogok biztosításának érdekében állítsanak fel panaszkezelési rendszert, s hogy a panaszt kezelő testület elérhetőségét és munkanyelvét a lehető legszélesebb körben tegyék nyilvánossá és elérhetővé. Az utasok esetleges panaszukat az érintett vasúttársaságnál nyújthatják be, amit azoknak egy hónapon belül meg kell válaszolniuk. Indokolt esetben az utasok tudomására kell hozniuk, hogy – legfeljebb három hónapon belül – mikorra számíthatnak ügyükben válaszra.

Újdonság, hogy pót- és/vagy helyjegyköteles vonatoknál késés esetén kártérítés illeti meg az utasokat, aminek mértéke 60-119 perc késés esetén a menetjegy árának 25%-a, 120 perces késé felett 50%-a, amit egy hónapon belül ki kell fizetni. A vasúttársaságok felelősségét szabályzó hazai szabályok is érvényben maradnak azonban: azaz 30 perc feletti késés esetén a társaság köteles visszafizetni a pót-, illetve a helyjegy árát, valamint emellett kártérítés is kérhető.  Kártérítés azonban nem jár bizonyos körülmények fennállásakor (pl. ha a járat törlése vagy a késés okát a vasúttársaság nem tudta elkerülni, illetve megelőzni).

A vasúttársaság a késésről és a járattörlésről a lehető leghamarabb tájékoztatni köteles utasait, s amennyiben a késés előreláthatóan meghaladja a 60 percet, az utas visszaválthatja jegyét annak eredeti árán. Ha már úton van, akkor jegyét a meg nem tett út arányában válthatja vissza, illetve ha emiatt nem tudja teljesíteni eredeti útitervét (ilyen esetben megilleti a kiindulópontjára való visszautazás lehetősége az első adandó alkalommal), akkor már a megtett út arányában is visszaválthatja azt. Az utasokat késés esetén az is megilleti, hogy hasonló körülmények között folytathassák útjukat, vagy módosított útvonalon érhessék el a célállomásukat később, a nekik legkényelmesebb módon.

Legalább 60 perces késés esetén a várakozási idővel arányos ingyenes étel és ital szolgáltatást kell nyújtani az utasoknak. Sőt, abban az esetben, ha a késés miatt az utasnak valahol ott kell éjszakáznia, ingyenes szállás, a pályaudvar és a szállás között pedig ingyenes szállítás illeti meg. Ha pedig a vonat a pályán reked, a vasúttársaság köteles a lehető leghamarabb megoldani az utasok elszállítását, ha nem is feltétlenül a célállomásra, de legalább ahonnan folytathatják útjukat.

A rendelet arra is kötelezi a vasúttársaságot, hogy amennyiben az utas egy baleset során megsérül, ne adj’ Isten meghal, 15 napon belül előre megtérítse az utas, illetve hozzátartozói számára a szükséges költségeket, halál esetén legalább 21 ezer euró értékben.

További újdonság, hogy az utasok eltűnt vagy károsodott poggyászukért, magával vitt állatokért akár darabonként 1400 euró kártérítést is kaphatnak – feltéve, ha a vasúttársaság felelőssége bizonyítható.

A vasúttársaságoknak a következő hónapokban új, az új szabályozás szerint átdolgozott üzletszabályzatot kötelesek készíteni, amit a Kormányrendelet értelmében 2010. március 1-ig kötelesek az irányító hatóságnak benyújtani.

A témával a TudatosUtazó.hu hamarosan részleteiben is foglalkozik.