Még csak most éledeznek téli álmukból a falusi vendéglátók, közben pedig azt számolgatják, megéri-e nekik tovább folytatni tevékenységüket. Nem jól indult számukra az év, januártól megszűntek ugyanis a falusi turizmust érintő adókedvezmények. A változó szabályok valószínűleg nem tántorítják el azokat, akik évek óta ezzel foglalkoznak. Van olyan település, ahol ez az egyetlen munkalehetőség.

Mi is változott pontosan? A szálláskiadók tavaly még 800 ezer forint bevételig adómentesen folytathatták tevékenységüket, az agroturisztikai szolgáltatást - vendégasztalt, kézműves programszervezést - kínálóknak pedig 400 ezer forint árbevétel felett kellett csak adózniuk. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) szerint a lépéssel nem a magánszemélyektől von el a kormányzat, hanem az ágazat lehetetlenül el.

A magyarországi szálláshelykínálatban a falusi szállásadás és a fizetővendéglátás is fontos szerepet játszik. A KSH adataiból kiderül: a magánszálláshelyeken 2008-ban 39 ezer vendéglátó összesen 226 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Ebből több mint 47 ezer férőhelyet kínáltak a falusi emberek.

A magánszálláshelyek elsősorban a belföldi utazók körében népszerűek, a belföldi vendégek részaránya 78 százalékos.
Nincs kétség, sikeres az ágazat, egyrészt a kedvező árak miatt, másrészt az egyedi hangulatot és élményt nyújtó környezet is közrejátszik. Az eredmény magáért beszél. Egy év alatt 15 százalékos férőhelyszám növekedést produkáltak ezek a szállásadók.

Egész családokat tart el

Vegyes a kép. A fejlettebb térségekben, a több ezer forintért szobát és házat kínálók nagyobb részt eddig is vállalkozás kereti között végezték ezt a tevékenységet, járulékot és adót fizettek és fizetnek. Nem őket érinti hátrányosan az intézkedés.

A kisebb településekre gyakorlatilag csak így juthat el a turizmus, a vendégházakba jelentős tőkét is beleöltek, egész családokat tartva el. A közel 7500 falusi szállásadó kétharmada magánszemély. Főként számukra negatív hatású az intézkedés. Különösen azokban a térségekben, ahol más típusú vállalkozások jóformán nem is működnek.

Bíznak a jövőben, nem szívesen adják fel azt, amit évek alatt építettek fel, de nem is tudnának mihez kezdeni ezek az emberek– véli Szekerdi Rafael, a FATOSZ irodavezetője. Az adóváltozás miatt sokan áremelésre kényszerülhetnek, ami rontani fogja versenyképességüket.

A szállásadókat érintő havonta jelentkező járulékos és egyéb költségeket elérhetik akár a 40 százalékot is. Egy kevés vendégforgalmat produkáló, kistelepülésen élő magánszemélynek ez hatalmas terhet jelent. Ha ugyanis havonta csupán 20 000 forint bevétele származik ebből a tevékenységből, azt is megadóztatják. Mi marad akkor? Lesz-e értelme tovább folytatni a vendéglátást?
Fontos kérdések, amelyekre nem sokan tudnak még válaszolni, a legtöbb szállásadó ugyanis még csak számolgat, ki sem nyitottak, a szezon beindulása és az eredmény még várat magára.

Magyar Csabáné férjével együtt vezeti a Börzsönyben, Szokolyán található Diófáskert Vendégházat. Még nem tapasztaltak változást, csak tavasszal nyitnak ki, de idén is, mint minden év elején megemelték pár száz forinttal a felnőtt szállásárakat. Nem látjuk át annyira még a változtatás várható következményeit – közölte Magyar Csabáné.
Helyzetük egyedi. A házat mindig csak egy társaság részére adják ki. Áraikkal pedig szeretnék arra ösztönözni a vendégeket, hogy hozzák magukkal barátaikat, családtagjaikat, így ugyanis olcsóbb nekik a szállásdíj, a ház pedig nem áll félig üresen.

Egy név nélkül nyilatkozó, ebesi szállásadó nyugdíjas évek óta kiadja a kisebbik szobáját, bár nem sok haszonnal, de kiegészítésnek kiváló lehetőség volt. Eddig. Most nem tudja, mihez kezdjen. Ha nem éri meg, nem folytatja – közölte.
Ami még bosszantja, az a közeli Hajdúszoboszlón tapasztalható „feketézés”. Az utcán szedik össze a vendégeket a szállásadók, akik be sem jelentik tevékenységüket, így nem adóznak, ráadásul a tisztességes emberektől veszik el a lehetőséget.

Nem plusz bevétel, hanem további kiadás?

Az Önkormányzati Minisztérium sajtóosztálya kérdésünkre közölte: a kedvezmény eltörlésére nem turizmus-szakmai, hanem kizárólag adópolitikai indokok miatt került sor. A változás természetesen érzékenyen érintheti a falusi turizmusból élő vállalkozókat és azokat a családokat, amelyeknél a bevételek között jelentős részt képvisel az ebből származó jövedelem, de enyhítést jelenthet az általános személyi jövedelemadó csökkenése.

A Pénzügyminisztérium sajtóosztálya nem reagált megkeresésünkre. Így azt sem tudtuk meg, hogy mekkora plusz bevételt remél ettől a lépéstől a kormányzat. Szekerdi Rafael azonban gyorsan hozzáteszi: azzal a szociális ténnyel kell szembe nézni, hogy ez a lehetőség hány vidéki embernek ad kiegészítő jövedelmet és segít abban, hogy helyben maradjanak. Nem azzal kellene foglalkozni, mekkora bevételhez jut az állam.
Ezeknek az embereknek a kieső jövedelem hiányában segélyért kell fordulniuk az önkormányzatokhoz, amely plusz terheket jelent magának az államnak is. Nem beszélve arról, hogy az önkormányzatoknak kevesebb lesz az idegenforgalmi adóból (IFA) származó bevételük. A vendégeknek ugyanis ezt is ki kellett fizetniük, a legtöbb helyen külön számolták fel, de ha nem lesz vendégforgalom, elmarad az IFA is, még ha idén felére is csökkent az önkormányzatoknak szánt állami támogatás. (A központi költségvetésből 2 forint támogatáshoz jutott eddig az adott település az IFA-bevétel minden egy forintja után. A támogatás 2010-ben 1 forintra csökkent.)

A FATOSZ állásfoglalása szerint a változás miatt a szürke- és feketegazdaság erősödése, a családok folyamatos lecsúszása, a munkanélküliség fokozódása, valamint a falusi- és agroturizmus lendületének jelentős megtorpanása várható, ami jelentős mértékben kihat a vidék fejlődésére is.

Az Önkormányzati Minisztérium optimista: szerintük rövidtávon valószínűleg csökken a falusi turisztikai szolgáltatások kínálata, hosszabb távon azonban a turizmus egyik legperspektivikusabb ágazata lesz, a kereslet bővülésével a szolgáltatók előbb-utóbb kompenzálhatják az adóváltozás miatt elszenvedett veszteségeiket.