2010. április 22. 11:00, TU
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, illetve a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete is nyilvánosságra hozta szakmai álláspontját a vulkánkitörés kapcsán napvilágot látott utaztatói, turisztikai gyakorlat kapcsán. Több helyütt olvashattuk, hogy vis maior esetén a szolgáltatók nem kötelezhetőek semmire. Az utasok tisztán látása érdekében az ismertetőket mi is közzé tesszük.
Az NFH
sajtóközleménye kifejezetten a légi utasok jogaival kapcsolatosan jelent meg. Ebben leírják, hogy az uniós rendelet, mely a légi utasok jogait határozza meg, rendkívüli helyzetben, így a vulkánkitörés esetére is érvényesek. Vagyis a jegyárat vissza kell téríteni, a repülőtéren várakozó utasoknak ellátást, kommunikációs lehetőséget kell biztosítani.
A járattörlés következtében az utasok részére biztosított több száz eurós kártalanítás alól azonban mentesül a repülőtársaság, vagyis ennek igénylése hiábavaló.
A turisztikai szakmai szervezetek több közleménye, illetve azok sajtóban megjelent változatai is tartalmaztak pontatlanságokat, az utazó közönség érdekében ezért közzétesszük a FOME
közleményét is.
Alapelvként fontos tudni, hogy az előlegként befizetett összeg minden esetben visszajár az utas elállása esetén, a foglaló pedig szintén visszajár abban az esetben, ha a vis maior szituáció miatt vált lehetetlenné a szerződés teljesítése a két fél részéről.
"Utazási szerződés esete
Az utas az utazási szerződéstől írásban tett nyilatkozattal az utazás megkezdése előtt bármikor elállhat. Ha az utazásszervező az utazási szerződés lényeges feltételét az indulás előtt rajta kívül álló okból kívánja jelentősen módosítani, köteles erről az utast haladéktalanul tájékoztatni. Ilyenkor az utas jogosult elállni a szerződéstől, és erre az esetre bánatpénz sem követelhető tőle. Amennyiben tehát az utazási iroda elutazás előtt tájékoztat az utazás jelentős módosításáról (pl. 10-20 órás autóbuszozás pár órás repülőút helyett), jogunkban áll elállni a szerződéstől és visszakérni a befizetett díjat.
Ha már elutaztunk
A jogszabály szerint az utazásszervező felel az utazási szerződés nem-teljesítéséből vagy hibás teljesítéséből eredő károkért, kivéve, ha a nem-teljesítés, illetve a hibás teljesítés sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Ide tartozik az vis maior esete is, tehát a kialakult helyzetért nem tehető felelőssé az utazási iroda. A rendelet azonban szigorúan kimondja, hogy az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak. Álláspontunk szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az utazásszervező köteles lehetőségeihez mérten törekedni megfelelő szálláshely és alternatív szállítási mód biztosítására a külföldön bajba került utasai érdekében, e törekvés elmaradása pedig kártérítési igények alapjául szolgálhat.Amennyiben maga az utazási iroda áll el a vis maior-ra hivatkozással az utazási szerződéstől, akkor az felajánlhat egy, az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatást. Amennyiben az utas erre nem tart igényt, követelheti egyrészt a teljes befizetett díj azonnali visszafizetését, illetve amennyiben a helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, úgy a díjkülönbözet megfizetését."