Bár a szállások foglalásakor mérlegelendő fontos tudnivalókat itt gyűjtöttük össze, a pontos tudáshoz elengedhetetlen ismernünk a szálláshelyek különböző kategóriáit, a kempingtől a wellness szállodáig. Ezekről bővebben ITT olvashatsz.

Mit kell tudnom az árról?

Bár az árakat szinte minden országban kötelező egy tételben feltüntetni, ez néha lehetetlen is, másrészt sok helyen mégiscsak fontosabbnak érzik a szolgáltatók a fogyasztók alacsony árral való befolyásolását.

Véleményünk szerint a tudatos utazó képes befolyásolni a piaci viszonyokat, így – amennyiben több választási lehetősége van, olyan szállást foglal, ahol egységes árfeltüntetés van. Mit is jelent ez?

Az egyik esetben az osztrák hegyi szállásért tulajdonosa 100 eurót kér éjszakánként, s ezen kívül semmilyen egyéb költség nem terhel minket. A szállást rendben kapjuk, s az elhasznált ágyneműt összehajtva, a szobát kitakarítva kell átadnunk. A szállás végösszege 4 főre 7 éjszakára 700 euró.

Másik esetünkben az apartman üzemeltetője ugyan csak 85 eurót kér éjszakánként, ám később kiderül, hogy fizetnünk kell naponta 3 eurót a parkolásért gépjárművenként, az ágyneműért fejenként 10 euró/hét, a fűtés, áramhasználatért 40 euró/hét, míg a végtakarítás díjaként 60 euró/apartman költséget számolnak fel. Ehhez jön még a helyi adó, ami fejenként, éjszakánként 0.8 euró. Összesen fizetünk tehát 778 eurót, ami 10%-kal több, mint a másik, eredetileg olcsóbbnak reklámozott szállás.

A jogszabályok minden országban eltérő árfeltüntetési előírásokat enged meg, az azonban nyilvánvaló, hogy a fogyasztó szempontjából az első egy korrekt, míg a másik egy megtévesztő árfeltüntetés. Saját felelősségünk is, hogy az elsőhöz hasonlóakat részesítsük előnyben, akár mondjuk is el véleményünket a szállásadóknak.

Az utazók véleményformálásán túl azonban lényeges ismernünk, milyen költségek azok, amelyekkel számolnunk kell még akkor is, ha egy összegben tüntették fel a szállás árát.

• Sok esetben nem egyértelmű, hogy a szállás feltüntetett ára egy személyre, vagy szobára vonatkozik-e
• Nem mindig egyértelmű az sem, hogy a szállás ára egész hétre/turnusra, vagy csak egy éjszakára értendő
• Az idegenforgalmi adó (itthon IFA, német területén Kurtax) esetében megengedett, hogy azt megfelelő tájékoztatás mellett külön tüntessék fel, hiszen itthon a fizetése csak 18 és 70 év között kötelező. Mindemellett fogyasztóbarát lépésnek tartjuk a tétel beolvasztását a díjba, hiszen annak mértéke az egy hetes családi nyaralás esetében akár 15 ezer forint is lehet.
• A parkolás díját sok országban (Csehország jellemző példa) külön számítják fel, még kisebb, családi panziókban is. Érdemes utánajárni, hogy ez milyen őrzést, helyet jelent, s hogy az épület közelében milyen lehetőségünk van folyamatos parkolásra.
• Az étkezések árának feltüntetése az egyik leggyakoribb fogyasztói kérdés. Szállástípusonként változó a helyzet, hiszen apartman esetében többnyire nincsen ellátás. Szállodák esetében szinte természetes, hogy a szoba árában a reggeli benne foglaltatik, ám ennek sem árt utána járni. A félpanziós ellátás egy hideg és egy meleg étkezést jelent, a meleg étkezés esetében általában italok nélkül. A fogyasztókat sajnos igen nagy mértékben megtévesztő „all inclusive” ellátás nem jelenti minden időben minden ital és étel szabad fogyasztását, nem árt ennek is alaposan utánanézni. Gyakori, hogy alkoholos italok egyáltalán nem szerepelnek a kínálatban, vagy azokat csak egy meghatározott idősávban, korlátozottan lehet kapni.
• A takarítás, végtakarítás költségeit több országban (Ausztria, Franciaország) az apartmanok többségénél felszámolják. Mivel nem elhanyagolható költségről van szó, érdemes figyelni rá.
• Sok helyen általános sajnos az elfogyasztott áram, gáz felszámítása. A rezsit vagy átalányban, vagy a mérőeszközök alapján számolják el. Utóbbi esetben ez az egyik legkevésbé követhető tétel, pontosan kalkulálni vele szinte lehetetlen.
• Egyes apartmanokban nem természetes az ágynemű és törölköző használata, ezekért nem ritka, hogy fizetni kell. Sok helyen megtehetjük, hogy hozott ágyneműben alszunk, így ezt a költségtételt meg lehet spórolni.

Előleg és foglaló

Teljesen korrekt dolog a szállásadótól, ha előleget vagy foglalót kér, de a sorozatos csalások miatt csak akkor fizessünk előre, ha átvételi elismervényt vagy bizonylatot kapunk! Sajnos nem ritka, hogy – elsősorban az interneten népszerűsített szállások esetében – az átutalt összeget sem látta viszont a naiv utazó, de szállást sem kapott a befizetett összegért.

Akkor utaljunk, vagy küldjünk pénzt, ha szerződést írtunk alá a szállásról (szállásfoglalás igazolása), melyen szerepel a szállásadó neve, címe, egyéb elérhetőségei, s megbizonyosodtunk arról, hogy a szállás valóban létezik.

A foglaló és előleg közötti különbség sajnos nem csak a turistáknak, de még a szállásadóknak is komoly, kibogozhatatlan problémát jelent. Tudni kell, hogy az utazó számára az az előnyösebb, ha foglalót fizet, hiszen ebben az esetben annak kétszeresét kaphatjuk vissza, ha a szállásadó lemondja a szolgáltatást.

Mindkét esetben tudnivaló, hogy az összeg csak akkor marad a vállalkozónál, ha az utas meghatározott határidőn túl lemondja a szállást, saját érdekkörében felmerült okból (ilyen a betegség, a rossz időjárás, a közbejött munka, stb.). Amennyiben a szállás környékén háború tör ki, az utas lemondhatja a szolgáltatást, a befizetett előleg vagy foglaló visszajárhat.

Amennyiben a rendelést a szolgáltató mondja le, akkor foglaló esetében a befizetett összeg kétszerese, előleg esetében a befizetett előleg jár vissza.

Az előleg és a foglaló esetében fontos tisztáznivaló, hogy azt milyen időpontban kell befizetni, s a végösszeg hány százalékát utaljuk át. Az általános etikai normák alapján a szállásadó legfeljebb a végösszeg 40%-át kérheti, s bár jogszabály nem tiltja ennél magasabb összeg beszedését, az akár gyanús is lehet.

Előleget, foglalót tehát csak úgy fizessünk, ha írásban megállapodtunk arról, hogy hova és kinek utaljuk, pontosan milyen foglaláshoz kapcsolódik. Ha a szállás katalógusában, vagy internetes oldalán nem szerepel, akkor kérdezzünk rá pontosan arra is, hogy meddig mondhatjuk vissza a szállást kötbér (vagy a foglaló, előleg benntartása) kiszabása nélkül. Általánosságban itt a szakma 30-40 napon belüli lemondás után szokott kötbért alkalmazni.

Ne lepődjünk meg ugyanakkor azon, ha a szállás átvétele előtt pár nappal lemondott szállásért a vállalkozó akár 90%-os kötbért követel.

Tényleg szép a szoba? – képek a szállásról

A tudatos utazó nagyobb bizalommal foglal olyan szobát, amelyről képet is láthat. Ismeretlen kinézetű, berendezésű szállásra kevesen mennek szívesen. A szállásadók, utazási irodák eleget is tesznek a fogyasztók ilyen vágyainak, katalógusaikban, honlapjaikon számos képet láthatunk a kínált szobákról, nyaralóhelyekről.

Számos olyan kép van azonban, mely inkább dezinformál, mint használható segítséget nyújt választásunkhoz. Nem ritka például, hogy az utazási iroda katalógusában a hotel ablakából (?) fényképezett csodás tengerpartot láthatjuk, holott tudjuk, hogy egy szállodának okvetlenül vannak a másik oldalra néző szobái is. Ilyen esetben fontos tisztáznunk, hogy tengerpartra néz-e a szoba, melyért nem ritka, hogy felárat számolnak fel.

A tengerpart képe még akkor sem mindig vigasz, ha azt az erkélyről tényleg látjuk: a koszos mellékhelyiség, kicsi szoba, kategóriához méltatlan berendezés elronthatja egész nyaralásunkat. Pontosan nézzünk tehát utána, hogy milyen állapotú a fürdőszoba, a mellékhelyiség, a szoba. Milyenek az ágyak, az étkező, a konyha.

Apartmanok esetében egyáltalán nem mellékes, hogy valaki a konyha-étkezőben alszik-e, s hogy a lakrész elrendezése ideális-e. Ebben az esetben természetes alaprajzot kérni, ennek segítségével sokkal alaposabban választhatunk.

A szállásfoglalás 5 alapelve